Gazdiként az egyik legnagyobb félelmünk, hogy kedvencünknek baja esik vagy rosszul érzi magát. Vannak egyértelmű helyzetek, amikor tudjuk, hogy azonnal rohanni kell az állatorvoshoz, viszont vannak helyzetek, amikor nem is olyan egyszerű eldönteni a helyzet súlyosságát.
Abban az esetben, ha aggódunk állatunkért és azt gondoljuk, hogy valami nincs rendben, inkább vigyük el állatorvoshoz, minél előbb elkezdünk kezelni egy betegséget, annál jobb, ha pedig minden rendben van, akkor nyugodtan mehetünk haza és nem foguk még napokon keresztül morfondírozni, hogy vajon el kéne-e vinni.
Azonban mi van akkor, ha este 11 van, vagy egyedül van otthon az ember kisbabával, esetleg maga is betegen fekszik az ágyban? Na és akkor, ha éppen nem vagyunk otthon, nyaralunk és valaki más vigyáz az állatunkra?
A következőkben szeretnék egy kis iránymutatást, pár tanácsot leírni, amik segíthetnek meghozni a döntést, hogy mikor hívjuk fel állatorvosunkat vagy menjünk ügyeletre.
Gazdiként az első, ami feltűnhet, ha kedvencünknek valamilyen problémája van, hogy nem úgy viselkedik, ahogy szokott.
Többet alszik, máshogy veszi a levegőt, nem akar játszani, bágyadt. Viselkedésbeli változást azonban okozhat a front, meleg, páratartalom, mennyit játszott aznap, mennyire fáradt.
Ezután következik az egyik sok mindent eldöntő kérdés: Akar-e enni az állat? Legtöbbünk kedvence igencsak szereti a hasát, valamint ösztönösen megragadnak minden lehetőséget a tápanyagfelvételre, tehát, ha nem akar enni vagy épphogy csak majszolgat, az már problémát jelez.
Ekkor állatunk fajától eltérő mértékű problémával nézhetünk szembe. Kutyáknál – méretüktől függően persze, egy csivavának pár óra alatt nagyon le tud esni a vércukorszintje, míg egy németjuhásznak meg se kottyan – ha egy napig nem esznek, az nem fog súlyos állapotromlást maga után vonni. Azonban – főleg a túlsúlyos – cicák szervezetét már egy napi koplalás is megterhelheti. A nyusziknál pedig – rendkívüli érzékenységük révén – súlyos állapotromlást okozhat az is, ha már fél napon keresztül nem esznek.
Szeretném, hogy felkészült gazdi légy, és egészséges életet tudj biztosítani négylábú családtagodnak is! Képzéseinkkel ebben segítünk Neked!
dr. Piller Pálma
Tulajdonosként otthon is meg tudjuk nézni és fontos diagnosztikai pont állatunk nyálkahártyájának a színe. Ezt a fogínyénél tudjuk a legegyszerűbben megvizsgálni. Vannak kutyák, macskák, akiknek az ínye pigmentált, náluk értelemszerűen nem tudjuk itt megvizsgálni a nyálkahártyát, ekkor az alsó szemhéjukat kicsit lehúzva tudjuk megnézni a nyálkahártya színét. Ez egészséges és normális állapotban rózsaszínű. A fogínyt, ha ujjunkkal megnyomjuk (az adott területről kinyomjuk a vért ezért fehér színű lesz a helye), 1-2 másodperc alatt teljesen vissza kell telnie. Abban az esetben, ha ez nem következik be, illetve a nyálkahártya fehér színű vagy szürke, esetleg lila, állatunknak sürgős állatorvosi ellátásra van szüksége.
További gyakran előforduló esetek többek között a sántaság és amikor állatunk megeszik valamit, amit nem kéne. Ha állatunk valamelyik lábát nem terheli annyira, mint a többit, de ezen kívül jókedvű és eszik, az valószínűleg nem utal életveszélyes állapotra. Semmilyen esetre se adjunk neki emberi fájdalomcsillapítót, ugyanis a legtöbb a kutyák és macskák számára súlyosan mérgező!
Abban az esetben, ha állatunk felevett valamilyen mérget, csokoládét, mazsolát, zoknit, vagy szatyrot, akkor siessünk vele az állatorvoshoz, mert három órán belül még meg lehet hánytatni az állatot, ami nem kellemes, de sokkal jobb, mint egy bélfeltáró műtét vagy esetleg a méreg miatti halál.
Sajnos az esetek többségében rajtunk kívül senki nem fogja tudni eldönteni, hogy most azonnal el kell-e vinnünk állatunkat az orvoshoz, vagy ráér holnap reggelig. Nem is döntheti, hiszen az orvos vagy az asszisztens nem látja az állatot, nem tudja felmérni az állapotát. Ezt a döntést mindig a tulajdonosnak kell meghozni és annak, aki az állattal van, látja aktuális állapotát. A fönt említett példák iránymutatások, amik segíthetnek eldönteni, hogy mit tegyünk adott helyzetben, ha tanácstalanok vagyunk és aggódunk. Ezért nagyon fontos az is, ha mi nem tudunk állatunkkal lenni valamilyen okból kifolyólag, akkor olyan emberre bízzuk, aki ért hozzá és őt is lássuk el minden tudnivalóval az állat szokásait, igényeit illetően. Így mi is nyugodtabban nyaralhatunk, tudva, hogyha baj van, akkor a szitter észre fogja venni és intézkedni fog.